GMO Európában

A GMO kukoricát (Mon 810) Európa öt országában termesztik, a spanyol, portugál, cseh, szlovák és román termőterület nagysága összesen 150 00 hektárnyi földet érint (az adat forrása az Európai Bizottság). De ennél még nagyobb mennyiségben fogyasztunk génmódosított kukoricát: annak érdekében ugyanis, hogy kiszolgálják a hús-igényünket, az Európai Uniónak 36 millió tonna szójára van szüksége évente az állatok takarmányozásához.

Az EU a szükséges 36 millió tonnából csak 1,4 milliót tud előállítani (ez nem génmódosított alapanyag, hiszen az EU-ban nem engedélyezett a GMO szója termesztése). Ebből az okból kifolyóan az EU állattenyésztő iparága jelentős mértékben függ a harmadik országban előállított takarmánytól. 2013-ban az EU 18,5 millió tonna szójalisztet és 13,5 millió tonna szóját importált, amely az egész EU növényi eredetű fehérje szükségletének 60%-át teszi ki.

Az EU szabályozása megköveteli, hogy minden olyan élelmiszer vagy takarmány, amely tartalmaz génmódosított alapanyagot, ezt az információt jelenítse meg a címkéjén. Ez alól kivételt jelent, ha a GMO jelenléte nem haladja meg a 0,9%-ot, ha az a véletlennek köszönhető vagy technológiai okokból elkerülhetetlen a használata. Az EU szabályozása nem tiltja a GMO-mentes felirat használatát, ahogy az Ausztriában, Franciaországban és Németországban az élelmiszerek és a takarmányok esetében gyakorlattá vált.

Április 2-án Európa bemutatta új rendszerét a GMO termények engedélyeztetésére: a tagállamok tilthatják vagy korlátozhatják a génmódosított termények termesztését olyan okokból, mint például a környezetvédelmi és agrárpolitika célkitűzései vagy más tényezők miatt, amelyek összefüggenek a városi és vidékfejlesztési tervekkel, a földhasználattal, szociális-ökológiai hatásokkal, az együttéléssel és/vagy a közakarattal.

Sajnos az EU génmódosított terményekre vonatkozó szabályozása a kivételek terén kevéssé konkrét, hiszen a környezeti okok, amelyekre a tagországok döntéseik meghatározóiként hivatkozhatnak, lehetőséget biztosít arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ipari vállaltok fellépjenek ellenük a bíróságokon. Ezentúl pedig a génmódosított növények termesztésének korlátozása vagy tilalma egy tagország területén, nem képes meggátolni a GMO élelmiszerek forgalmát még az elkülönülni kívánt országokban sem.

Ugyanezzel a problémával kell szembe nézni az Európai Bizottság új indítványa kapcsán, amely a génmódosított élelmiszerek és takarmány importjára vonatkozik. A bizottság kezdeményezte a jelenlegi szabályozás módosítását, több lehetőséget biztosítva a tagállamoknak, hogy korlátozzák vagy tiltsák az EU által jóváhagyott, génmódosított élelmiszerek és takarmány értékesítését saját országukban.

Az európai lakosság 61%-a véli úgy – az Eurobarometer felmérése szerint -, hogy a génmódosított élelmiszerek nem biztonságosak. Ennek ellenére múlt áprilisban az Európai Bizottság engedélyezte tizenkilenc genetikailag módosított növény importját, ebből tíz emberi fogyasztásra szánt, hét állati takarmánynak, kettő pedig vágott virágként díszítő és nem táplálék funkciót tölt be. Ezt megelőzően még sosem engedélyeztek ennyi GMO terményt egyetlen nap alatt. A mai napon ezekkel együtt ötvennyolc emberi vagy állati fogyasztásra engedélyezett GMO termeszthető az EU-ban, többek között kukorica, pamut, szója, repce és cukorrépa.

Szakértők továbbra is hangsúlyozzák, hogy a GMO jelentette kockázatokat még nem mérték fel teljes körűen. Számunkra kiemelt jelentőségű, hogy ez igaz a különböző GMO termények étrendünkbe való illesztésének kockázatelemzésére is. A tizenkilenc engedélyezett, GMO növényből hetet módosítottak, hogy ellenálljanak négy különböző gyomirtónak, az egyes növényvédőszer-maradványok szervezetünkre gyakorolt hatását, illetve ezek kombinációjának hatását ugyanakkor eddig nem vették figyelembe.

Három olyan GMO szója létezik, amelynek módosított olajtartalmát egészségügyi előnyeiért dicsérik ugyan, a mai napig azonban nem zajlottak le olyan kísérletek, amelyek bizonyíthatnák ezeket az előnyöket. Az engedélyezett GMO kukoricákat annak érdekében módosították, hogy jobban ellenálljanak a szárazságnak, a gyakorlatban azonban ezek az egyedek mégsem mutatnak jelentős eltérést hagyományos társaiktól. A legtöbb esetben bizonytalanság uralkodik mind a környezetre, mind az emberi szervezetre gyakorolt kockázati hatások terén e kukoricák esetében. A szakértők ugyancsak aggodalmakkal bírnak a Monsanto GMO repcéje kapcsán, amelynek terjedését a szállítás során tapasztalható kiömlés miatt nem lehet korlátozni.

„A magas minőségű mezőgazdaság elleni támadás mára szégyentelenül és szélsőséges módon zajlik. – hangsúlyozta Cinzia Scaffidi, a Slow Food Olaszország elnökhelyettese kommentálva az Európai Bizottság döntését. „Ilyen, a GMO terményekre vonatkozó döntések és a TTIP tárgyalások mellett a polgároknak nincs más lehetőségük, mint hasonlóan erőszakos ellentámadásokra. Politikai értelemben nem bízhatunk többé azokban, akiknek véleménye egyedül a multinacionális vállalatok szemléletmódját tükrözik, és akik ily módon napi fenyegetést jelentenek a mi és bolygónk egészségére, ahogy az élelmet egyszerű árucikként kezelik.”

„Egyénként kell rendelkeznünk azzal a tudással, amellyel megválogathatjuk, hogy mit eszünk, mindennek keretében gondoskodva magunkról és másokról, hiszen azok, akik képviselnek minket, úgy tűnik, nem mutatnak érdeklődést hasonló célok iránt. Sok olyan termelő van, aki magas minőségű élelmiszert állít elő, és termékeik egyre könnyebben érhetőek el. Forduljunk hozzájuk. Nem kényszeríthetnek arra minket, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasszunk: ha a lakosság visszautasítja a megvásárlásukat, a termelőknek nem áll majd érdekükben az előállításuk.” – foglalja össze véleményét Scaffidi.

További információkért kattints IDE!


 
Slow Food - Minden jog fenntartva - Powered by Raygun